Pénzügyi jóllét itthon

Pénzügyi jóllét itthon – egy szakértő szemével (1. rész)

Mi a Salarify-nál abban hiszünk, hogy az egészséges pénzügyi szokások kialakítása érdekében a rugalmas bérhozzáférés mellett elengedhetetlenül fontos az oktatás is. A holisztikus szemléletű munkáltatói pénzügyi jóllét stratégiaalkotás során felmérjük a cégek pénzügyi  jóllétének aktuális állapotát, majd a közös stratégiaalkotást követően kialakítjuk és segítünk fenntartható módon működtetni a hosszútávú pénzügyi jóllét programot. 

Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy beállt mellénk ennek a kezdeményezésnek a megvalósításában Huszár Róbert, financial well-being szakértő, az Inviera ügyvezetője. A jövőben Róberttel együttműködve tudunk segíteni a partnereink számára a munkavállalói pénzügyi jóllét stratégiaalkotásban és a tréningek megvalósításában.

A közös munka legelső lépéseként arra kértük Róbertet, hogy válaszoljon egy pár kérdésünkre és meséljen a pénzügyi well-being-hez köthető korábbi tapasztalatairól.

Mesélj kérlek egy kicsit a karrieredről!

Soha nem akartam igazán “bankos”lenni. Tulajdonképpen csupán a véletlen műve, hogy a bankszektorba kerültem. A főiskolán pénzügy szakra jártam ugyan, de a pénzintézeti szakirány nem igazán állt közel hozzám. Aztán végül mégis így hozta az élet. Az első főnököm átment a Raiffeisen Bankba és egy fél év múlva meghívott magával. Aztán természetesen nagyon megtetszett, nem véletlenül töltöttem el több mint húsz évet a szektorban. Dolgoztam nagyvállalati szektorban és lakossági ügyfelekkel is. Azt szoktam mondani, hogy a bankszakmában a nagyvállalati bankolás (corporate banking) inkább banking, a lakossági (retail banking) inkább retail. Végül 2014-ben hagytam ott a bankszektort, addigra éreztem azt, hogy számomra elég a multis életformából.

Hogyan kerültél kapcsolatba a pénzügyi jólléttel? 

A financial wellbeing, vagyis pénzügyi jóllét már a 2008-as válság óta érdekel. Azalatt döbbentem rá, látva saját és a környezetemben élő, jól kereső szakemberek által elkövetett hibákat, hogy milyen katasztrofálisan gazdálkodunk a mindennapokban. Még ezek a szakmai végzettséggel rendelkező, banki szakemberek között is ritka volt, mint a fehér holló az, ha valaki jól gazdálkodott a pénzzel. Ezt követően az egyik hobbimmá vált a személyes pénzügyi jóllét kutatása és ennek tanítása. Amikor eljöttem a K&H Bankból, elhatároztam, hogy a személyes pénzügyekben való kompetens döntéshozatalt minél több ember számára szeretném elérhetővé tenni.

Arra gondoltam, hogy ha a bankszektorban dolgozók olyan komoly hibákat követnek el, mint amilyeneket korábban láttam, akkor biztos lehetek benne, hogy erre a fajta segítségre más iparágakban még nagyobb szükség van.


Említetted a hibákat: melyek voltak ezek akkoriban? Most hogy csinálod?

Úgy fogalmaztuk meg akkoriban, hogy “ültünk a trendvonalon”. Nem gondolkodtunk hosszú távon előre, vagy ha igen, akkor nem gondoltuk, hogy jelentős változások következhetnek be, amire készülni kell. Arra számítottunk, hogy minden úgy megy tovább, ahogy addig volt. Ebből pedig szerintem szinte az összes hibát le lehet vezetni. A strukturált gondolkodás, az előre gondolkodás, a hosszú- és rövidtávú tervezés hiánya voltak a hibák nagy részének az alapvető forrásai.


Te mit változtattál meg a pénzügyi jóllét területén azóta?

A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindig legyen elég tartalék ahhoz, hogy az olyan időszakokat, mint ez a mostani is, át tudjuk vészelni. A másik nagyon fontos tényező, hogy tisztában kell lenni vele, hogy hova megy el a pénz, számon kell tartani, hogy mire mennyit költünk. Ennek én személy szerint egy szerintem extrém végletét képviselem: 2007 óta excelben vezetem minden kiadásom, amiket  egy-két naponta rögzítek. A harmadik fontos elem pedig az, hogy előre kell tervezni: mindig tudni érdemes, hogy mire, mikor és mennyit tervezünk költeni és ezekre honnan teremtünk forrást.

Arra is érdemes készülni, hogy mit teszünk, ha hosszú távon jelentősen kisebb bevételünk lesz, mint amihez hozzá vagyunk szokva?

Azt gondolom, hogy nem érdemes a világ végére készülni, és ez még a jelenlegi helyzetre is igaz. A hirtelen kieső bevételek által keletkezett helyzetet inkább a tartalékok kezelik. Arra hosszútávon nyugodtan lehet számítani, hogy aki egyszer képes volt havi 500 000 vagy 1 000 000 forintot megkeresni, annak feltehetően megvan a “magához való esze”, tehát hosszú távon képes lesz ilyen típusú jövedelmet generálni.

Az persze a mai világban egy nagy kérdés, hogy öt év múlva honnan fogja ezt megkeresni. Arra nyugodtan lehet számítani, hogy ha 3, 6 vagy akár 12 hónapra ki is esik a bevétele, ezt követően újra el tudja majd érni, hogy visszaálljanak a bevételei az azt megelőző, hiszen a képességei megvannak hozzá.

Jövő héten innen folytatjuk! Az interjú második részét a következő cikkünkben olvashatod.

SHARE:

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You may use these HTML tags and attributes:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>