A következő blogbejegyezésünkben egy Bloomberg cikket fordítottunk le nektek, mely a korona vírus okozta gazdasági válság lakosságra kifejtett pénzügyi hatásaival foglalkozik. Témája az európai családok növekvő fizetésképtelensége és az ezzel járó egyre súlyosbodó eladósodottság. A Salarify-nál azon dolgozunk hogy az ezzel járó fokozott pénzügyi feszültséget csökkentsük a munkavállalók bérének rugalmas hozzáférésével.

A pénzügyi instabilitás problémája túlmutat a legszegényebb rétegen

Egy új fajta komoly gazdasági feszültséggel nézhetünk hamarosan szembe Európában, ahogy a munkavállalók pandémia alatti, korábban példátlan méreteket öltő támogatásainak végét tervezik. Ez pedig háztartások millióit lökheti adósságcsapdába. A pénzügyi problémákkal küzdőket segítő szervezetek magas növekedésre figyelmeztetnek azon családok esetében, akik nem tudják majd számláikat fizetni. Még a komoly megtakarításokkal rendelkező országokban is, mint Németország és Ausztria, a lakosság egyre inkább aggódik.

• “Néhány tartományban már sokkal többen fordulnak hozzánk tanácsért”, mondja Maria Kemmetmueller, az osztrák adósság tanácsadók szervezetének igazgató helyettese. “Azzal számolunk, hogy őszre ez a növekedés eléri mindenhol a 40%-ot.” Ezek a nehézségek csak néhány azok közül, amik a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást fenyegetik. Az emberek kevesebbet költenek, és néhány tanulmány egy komolyabb pénzügyi instabilitásra hívja fel a figyelmet, ahogy egyre többen válnak fizetésképtelenné.
  

• Azonos véleményen van Roman Schlag, a német adósság tanácsadók szövetségének szóvivője, ahol 30%-os növekedést tapasztaltak az online segítségért fordulók számában. “Az adósok először maguk próbálnak majd megküzdeni a pénzügyi kihívásaikkal, néha végzetes kimenetellel”, mondja. “Egy idő után azonban ráeszmélnek, hogy képtelenek ezt a helyzetet egyedül kezelni, így tanácsadásért fordulnak.” Ez a probléma rávilágít arra, hogy a gazdasági válság mennyire fenyeget a társadalmi egyenlőtlenségek további eszkalálódásával. Az OECD a múlt hónapban figyelmeztet arra, hogy az alacsony keresetűek, nők, fiatalok és bevándorlók a különösen kiszolgáltatott csoportok.

A megfelelő infrastruktúra hiánya

Fokozza a probléma rendezését, hogy nincs ezt támogató megfelelő infrastruktúra, mint például adósság csökkentő szervezetek. Sok országban ezek az adósok a magán ügyvédekre, szabályozás nélküli tanácsadókra és egyéb tapasztalat nélküli szervezetekre kénytelenek hagyatkozni majd. “Számos háztartás az ultra magas kamat költség ellenére olyan káros lehetőségek irányába is fordul majd, mint a  gyorskölcsönök.” – mondja az ECDN-nél dolgozó Kosta Skliris. Ez azt eredményezi, hogy egyes költségeiket nem, vagy késve fizetik majd, – annak érdekében, hogy másokat teljesítsenek – így könnyen egy adósság csapdába esnek. “Az emberek hajlamosak elhúzni a helyzetüket és sokáig nem segítséget kérni büszkeségből vagy szégyenből”, mondja. “Így sokszor egy lukat úgy tömnek be, hogy közben egy másikat mélyítenek.”

A bal oldali ábrán azon háztartások részarányát láthatjuk, akik önbevallás alapján nem tudnak megbirkózni a váratlan kiadásokkal. A jobb oldali térképen pedig az adósságrendezéssel kapcsolatos tanácsadás elterjedtségét láthatjuk.

Jól látható, hogy bár pont a Dél, Közép-Kelet illetve Kelet Európai országokban a legkitettebb a lakosság a pandémia okozta pénzügyi problémáknak, itt a legkevésbé meghonosított ez a fajta szolgáltatás.

• Az ECDN (Európai fogyasztóihitel-hálózat), amely a túlzott eladósodottság ellen próbál fellépni, becslése szerint az európai háztartások akár 10%-a már most problémákkal küzd, Kosta Skliris tanácsadó pedig úgy véli, hogy ez a szám legalább a duplájára növekszik majd.
• A Bruegel agytröszt kutatása szerint az európai háztartások közel harmada már a válság előtt sem volt képes váratlan költségek fedezésére. Dél-európai országokban pedig átlagon felüli számban találhatóak “pénzügyileg sérülékeny“ családok.
• A Resolution Foundation jelentése szerint az Egyesült Királyságban élők 44%-a lenne képtelen befizetni számláit, ha a főbb bevételi forrásukat több mint 3 hónapon át nélkülözniük kell.

Érthető módon a jövedelem elvesztése a fő forrása pénzügyi problémáknak, így a pandémia teljes hatása eddig mérsékelten érződött csak a munkavédelmi programoknak köszönhetően. A saját eladósodottságuktól egyre inkább tartó kormányok azonban ezeket a támogatásokat kivezetni tervezik, így a munkanélküliség potenciálisan az eddigiekhez képest is az egekbe szökhet.

Habár a magasabb keresetűeket is nehezen érintheti, épp az alacsonyabb keresetűek dolgoznak olyan szektorokban, mint a turizmus-vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol az otthoni munkavégzés nem lehetséges egy karantén idején. A legtöbb esetben nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikákban az egyéni vállalkozók, pedig ők is egy kifejezetten kiszolgáltatott csoport, hiszen egy szűk ügyfélkörre támaszkodnak és sok esetben nem jogosultak minden állami támogatásokra.

Az Európai Központi Bank a háztartási eladósodottság fenntarthatóságát jelölte meg az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek legfrissebb májusi pénzügyi stabilitási elemzésében. Átmeneti részletfizetési moratóriummal lehet ezen segíteni, de csak rövid távon.

Az eredeti cikk itt érhető el: https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-08-09/pandemic-puts-millions-of-europeans-on-path-to-a-debt-crisis