Blog

bérkifizetés

Nem mindegy mennyi pénzt keresek. Az is fontos, hogy mikor.

“Ha a bérkifizetés a szükség jelentkezéséhez igazodna, a munkavállalók visszaszerezhetnék a pénzügyeik feletti kontrollt és elkerülhetnék a költséges hiteltermékeket is.”

A technológia alkalmazásával akár költségmentesen is megoldható lenne az igény szerinti bérkifizetés.

A bérezéssel kapcsolatban több kutatás és tudományos közlemény áll rendelkezésre, számos cég végez felméréseket és ezek könnyen elérhetők az érdeklődők számára. A téma egyik legrészletesebb publikációja, a The Timing of Pay segítségével magyar nyelven igyekszem bemutatni a fontosabb részleteket és észrevételeket. Christopher A. Parsons és Edward D. Van Wesep munkájában részletesen, modellekkel levezetve figyelhető meg a juttatások gyakoriságának és időzítésének szerepe.

Túlfogyasztás csökkentése gyakoribb bérkifizetéssel

Ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket, használni fogok egy úgynevezett Béta értéket, ami az egyén (munkavállaló) időtudatos fogyasztási szintjét fogja jelölni. Ez minél alacsonyabb, annál kevésbé tudatos egyénről beszélhetünk.

Amennyiben a munkavállaló teljesen időtudatos (Béta = 1), a legjobb fizetési mód a teljes összeg egyszeri utalása. Egyetlen relatív költséges bérkifizetés után a munkavállaló képes magától megtakarítani, hogy fogyasztása egyenletes legyen a periódus végéig. Ahogy a Béta értéke csökken (a munkavállaló kevésbé időtudatos), a túlfogyasztás a kifizetés utáni időszakban kiemelten növekszik. Ebből következik, hogy ha a Béta értéke <1, a kifizetéseknek periodikusnak kell lennie.

Minél alacsonyabb ez az érték, a munkavállaló megtakarítási képessége rohamosan romlik, így gyakoribb bérkifizetést igényel.

A munkavállalók fogyasztási képessége csökken, ahogy a bérkifizetések rendszeressége ritkul, kiemelten akkor, amikor a Béta értéke alacsonyabb. A munkáltató azon döntése, hogy csökkentse a gyakoriságot (vagy megtartsa a havi 1-et, feltételezve, hogy a folyamatos bérhozzáférés egyre több helyen elérhető), de szeretné kielégíteni a munkavállaló egyéni racionalitását / fogyasztási igényét, növelnie kell a bér nominális értékét. Ez a trade-off egy optimális gyakorisághoz vezet.

A kevésbé időtudatosan fogyasztó munkavállaló béremeléssel kompenzálna

A következő ábra bemutatja a kutatók által felállított modellek alapján, a különbséget az időtudatosság és a kifizetések gyakoriságának korrelációjában, a bér fogyasztói értékére vonatkozóan.

Ahogy a kifizetési gyakoriság csökken havi 4-ről 1-re, egy kevésbé tudatos munkavállaló 4%-kal magasabb bérszinten tudja elérni a gyakoribb kifizetéssel elérhető fogyasztási szintet.

Természetesen a munkáltató nem feltétlenül tudja a munkavállalói Béta értékét és ezek a vállalaton belül is jelentősen eltérhetnek. Erre jó megoldás lehet, ha munkavállalónként testreszabható megoldást alkalmaznak.

Bármilyen megfigyelt munkavállaló, aki a jelennek él – kevésbé tudatos -, gyakoribb bérkifizetést igényelne. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha munkakörfüggő a fenti tulajdonság, akkor könnyebben eldönthető a munkáltató által, hogy mely munkakörökre mely bérciklust érdemes alkalmazni.

Bérkifizetés a fogyasztás pillanatában

Az eddigi eredmények alapján, a bérkifizetéseket úgy kellene időzítenünk, hogy a munkavállaló akkor kapjon hozzáférést, amikor a fogyasztási igény keletkezik, ezzel áthidalva a megtakarítási képesség hiányát és a kölcsön / hitelfelvétel szükségességét. Amennyiben ez költséget jelent a munkáltatónak, de a munkaerő többsége kevésbé tudatos, a cég feladata lenne ezen költségeket viselni (Christopher A. Parsons – Edward D. Van Wesep – 2011).

Szintén megemlíteném, hogy a megfelelő technológia alkalmazásával ez többé-kevésbé költségmentesen megoldható.

Miért lehet ez fontos a jogalkotónak?

Foley (2009) megállapította, hogy pénzmotivált bűncselekmények gyakoribbak a fizetési ciklus végén: ahogy az egyének kifutnak a pénzből a hónap folyamán, bűncselekményekhez fordulhatnak, hogy kiegészítsék fogyasztási hiányukat fedező likviditásukat.

Az eredmény – nem meglepően korrelál a fogyasztók alacsony tudatosságával. Az alacsony Béta érték halogatást okoz, illetve hozzájárul ahhoz is, hogy kevesebbszer jelenjenek meg munkában időben, produktívak legyenek és szabálykövetők. (Christopher A. Parsons – Edward D. Van Wesep – 2011) Todd Baker és Snigdha Kumar (2018) megállapította, hogy a dinamikus bérhozzáférés a fenti problémák jó ellenszere lehet, a ritkább bérciklus automatizált és személyre szabott felbontásával.

Ez tovább erősíti a felfedezést, hogy a valóban a ritkább bérkifizetés a probléma egyik gyökere.

Az azonnali fogyasztás iránti igény a vagyon felhalmozást akadályozza. A következő ábra bemutatja, hogy az alacsonyabb tudatosság jelentős alulfogyasztásos időszakokhoz vezethet. A havi fizetések esetén a kevésbé tudatos munkavállalók fele annyit fogyasztanak fizetésnap előtti héten, mint az azt követőn. Ez korrelál a türelmetlenséggel, ami növelheti a potenciális vagyonelleni bűncselekmények számát.

Ugyan a bér hasznossága csak 4%-kal alacsonyabb havi fizetés esetén, mintha heti ciklus lenne, az ábrán jól látható, hogy a fizetésnap előtti héten ez jelentősen alacsonyabb az időbeli fogyasztás inkonzisztenciája miatt.

A kutatók nem modellezték pontosan a bűnelkövetési döntést, de az tisztán látható, hogy mikor a legnagyobb a vágy. Az állami segélyhez fordulók többsége nem követ el bűncselekményt, ők alacsony fogyasztással vannak büntetve hónap végén. Egy jobban tervezett bérciklussal növelhető az életminőség, csökkenthető a bűncselekmények száma és elköltött adóforintokat is spórolhatunk.

Megoldás: igényekhez igazodó bérkifizetés

A szerzők amellett érvelnek, hogy a segélyek (és bérek) kifizetésének időzítésének a szükség jelentkezéséhez kellene igazodnia a nagyobb hasznosság érdekében.

A bérleti díjak, hiteltörlesztés, közüzemi számlák fizetési időpontja például könnyen meghatározható és a megfelelő technológia használatával adminisztrációs teher nélkül megoldható a kifizetés. A maradék összeg pedig felbontható napokra, hetekre és folyamatos hozzáférhetőséggel a munkavállaló részére bocsátva feloldható a fenti problémák egyik gyökere.

Ezzel a pénz akkor kerülne a munkavállalóhoz csak, amikor el is költi, így nem kell egy teljes hónapra tervezni megtakarítás nélkül. Egy olyan terv, ahol hetente hozzáfér a munkavállaló a béréhez, nagyobb összeghez pedig nagyobb költségek idején (Európában pl.: hónap elején) hasonlóan jól működhet (Christopher A. Parsons – Edward D. Van Wesep – 2011).

Todd Baker a Salarify-nak adott interjújában kifejtette, hogy a dinamikus bérkifizetést biztosító platformok segítik a munkavállalóknak visszaszerezni a pénzügyeik feletti kontrollt és elkerülni a költséges hiteltermékeket.

Munkáltatók számára pedig a fluktuáció csökkentés mellett, a produktivitás növekedését jelölte meg legfőbb előnyként, hiszen az USA-ban már elegendő adat áll rendelkezésre az eredmények méréséhez.

Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a dinamikus hozzáférést a munkavállalók többsége kis összegű kiesések pótlására használja, például a kifizetés előtt esedékes számlák kiegyenlítésére, fogorvosra vagy fogyóeszközök pótlására. Ez a fajta rugalmasság sokat segíthet az általános stressz szintjének csökkentésében.

A pandémia európai emberek millióit tereli az eladósodottság felé

A következő blogbejegyezésünkben egy Bloomberg cikket fordítottunk le nektek, mely a korona vírus okozta gazdasági válság lakosságra kifejtett pénzügyi hatásaival foglalkozik. Témája az európai családok növekvő fizetésképtelensége és az ezzel járó egyre súlyosbodó eladósodottság. A Salarify-nál azon dolgozunk hogy az ezzel járó fokozott pénzügyi feszültséget csökkentsük a munkavállalók bérének rugalmas hozzáférésével.

A pénzügyi instabilitás problémája túlmutat a legszegényebb rétegen

Egy új fajta komoly gazdasági feszültséggel nézhetünk hamarosan szembe Európában, ahogy a munkavállalók pandémia alatti, korábban példátlan méreteket öltő támogatásainak végét tervezik. Ez pedig háztartások millióit lökheti adósságcsapdába. A pénzügyi problémákkal küzdőket segítő szervezetek magas növekedésre figyelmeztetnek azon családok esetében, akik nem tudják majd számláikat fizetni. Még a komoly megtakarításokkal rendelkező országokban is, mint Németország és Ausztria, a lakosság egyre inkább aggódik.

  • “Néhány tartományban már sokkal többen fordulnak hozzánk tanácsért”, mondja Maria Kemmetmueller, az osztrák adósság tanácsadók szervezetének igazgató helyettese. “Azzal számolunk, hogy őszre ez a növekedés eléri mindenhol a 40%-ot.” Ezek a nehézségek csak néhány azok közül, amik a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást fenyegetik. Az emberek kevesebbet költenek, és néhány tanulmány egy komolyabb pénzügyi instabilitásra hívja fel a figyelmet, ahogy egyre többen válnak fizetésképtelenné.
  • Azonos véleményen van Roman Schlag, a német adósság tanácsadók szövetségének szóvivője, ahol 30%-os növekedést tapasztaltak az online segítségért fordulók számában. “Az adósok először maguk próbálnak majd megküzdeni a pénzügyi kihívásaikkal, néha végzetes kimenetellel”, mondja. “Egy idő után azonban ráeszmélnek, hogy képtelenek ezt a helyzetet egyedül kezelni, így tanácsadásért fordulnak.” Ez a probléma rávilágít arra, hogy a gazdasági válság mennyire fenyeget a társadalmi egyenlőtlenségek további eszkalálódásával. Az OECD a múlt hónapban figyelmeztet arra, hogy az alacsony keresetűek, nők, fiatalok és bevándorlók a különösen kiszolgáltatott csoportok.

A megfelelő infrastruktúra hiánya

Fokozza a probléma rendezését, hogy nincs ezt támogató megfelelő infrastruktúra, mint például adósság csökkentő szervezetek. Sok országban ezek az adósok a magán ügyvédekre, szabályozás nélküli tanácsadókra és egyéb tapasztalat nélküli szervezetekre kénytelenek hagyatkozni majd. “Számos háztartás az ultra magas kamat költség ellenére olyan káros lehetőségek irányába is fordul majd, mint a  gyorskölcsönök.” – mondja az ECDN-nél dolgozó Kosta Skliris. Ez azt eredményezi, hogy egyes költségeiket nem, vagy késve fizetik majd, – annak érdekében, hogy másokat teljesítsenek – így könnyen egy adósság csapdába esnek. “Az emberek hajlamosak elhúzni a helyzetüket és sokáig nem segítséget kérni büszkeségből vagy szégyenből”, mondja. “Így sokszor egy lukat úgy tömnek be, hogy közben egy másikat mélyítenek.”

A bal oldali ábrán azon háztartások részarányát láthatjuk, akik önbevallás alapján nem tudnak megbirkózni a váratlan kiadásokkal. A jobb oldali térképen pedig az adósságrendezéssel kapcsolatos tanácsadás elterjedtségét láthatjuk.

Jól látható, hogy bár pont a Dél, Közép-Kelet illetve Kelet Európai országokban a legkitettebb a lakosság a pandémia okozta pénzügyi problémáknak, itt a legkevésbé meghonosított ez a fajta szolgáltatás.

  • Az ECDN (Európai fogyasztóihitel-hálózat), amely a túlzott eladósodottság ellen próbál fellépni, becslése szerint az európai háztartások akár 10%-a már most problémákkal küzd, Kosta Skliris tanácsadó pedig úgy véli, hogy ez a szám legalább a duplájára növekszik majd.
  • A Bruegel agytröszt kutatása szerint az európai háztartások közel harmada már a válság előtt sem volt képes váratlan költségek fedezésére. Dél-európai országokban pedig átlagon felüli számban találhatóak “pénzügyileg sérülékeny“ családok.
  • A Resolution Foundation jelentése szerint az Egyesült Királyságban élők 44%-a lenne képtelen befizetni számláit, ha a főbb bevételi forrásukat több mint 3 hónapon át nélkülözniük kell.

Érthető módon a jövedelem elvesztése a fő forrása pénzügyi problémáknak, így a pandémia teljes hatása eddig mérsékelten érződött csak a munkavédelmi programoknak köszönhetően. A saját eladósodottságuktól egyre inkább tartó kormányok azonban ezeket a támogatásokat kivezetni tervezik, így a munkanélküliség potenciálisan az eddigiekhez képest is az egekbe szökhet.

Habár a magasabb keresetűeket is nehezen érintheti, épp az alacsonyabb keresetűek dolgoznak olyan szektorokban, mint a turizmus-vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol az otthoni munkavégzés nem lehetséges egy karantén idején. A legtöbb esetben nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikákban az egyéni vállalkozók, pedig ők is egy kifejezetten kiszolgáltatott csoport, hiszen egy szűk ügyfélkörre támaszkodnak és sok esetben nem jogosultak minden állami támogatásokra.

Az Európai Központi Bank a háztartási eladósodottság fenntarthatóságát jelölte meg az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek legfrissebb májusi pénzügyi stabilitási elemzésében. Átmeneti részletfizetési moratóriummal lehet ezen segíteni, de csak rövid távon.

Az eredeti cikk itt érhető el: https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-08-09/pandemic-puts-millions-of-europeans-on-path-to-a-debt-crisis

Mit tesz a pénzügyi jóllétünkkel a COVID-19?

Pénzügyi jóllétünk sosem volt magas szintű. Számos kutatás, felmérés támasztja alá, hogy az emberek többsége rosszul gazdálkodik a pénzével. Például a Scale Research kutatása alapján a magyarok mindössze ötöde tartja magát jól informáltnak pénzügyi területen, és minden második magyar legfeljebb kettesre értékeli saját pénzügyi tudását. A nemzetközi kutatások is hasonló képet mutatnak.

Mit tesz ezek után a pénzügyi jóllétünkkel a COVID-19? 

A józan ész is azt mondatja, hogy – finoman szólva … – nem segíti.

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoportja által végzett, 2020 júniusában publikált kutatás szerint, amely 24 országban, 4800 fogyasztó megkérdezésén alapult, az eddig sem túl jó helyzet még rosszabbra fordult. A válaszolók 48%-ának pénzügyi jólléte romlott a 6 hónappal korábbi állapothoz képest, 38%-ának pedig már hatással volt a vírus az állására. Több, mint felük a család jövedelmének csökkenését érzékelte.

Azaz a vírus (okozta krízis) hatása a pénzügyi jóllétre azonnali és negatív.

Sokan érzik úgy, hogy a fizetendő számlák összegének növekedése meghaladja a bevételek növekedését. Az európai átlag 42%, Magyarországon ez 50%, a negyedik legrosszabb helyezés Franciaország, Görögország és Lengyelország mögött. A legkevésbé a dánok érzékelik ezt (25%).

A pénzügy jóllét romlásának fent jelzett európai átlaga (48%) is elfed nemzeti sajátosságokat. Mi sajnos itt is az “élmezőnyben”, a 4. helyen állunk 59%-al, Görögország, Románia és Lengyelország mögött. És ismét a dánok érzik magukat a legkevésbé romló pénzügyi jóllétben (23%).

A jövőre vonatkozó várakozásaink valamivel optimistábbak. A magyarok egyharmada véli úgy, hogy pénzügyi jólléte javulni fog a következő 6 hónapban a jelenlegihez képest. Ezzel a második legbizakodóbb nemzet vagyunk az észtek mögött, nálunk az emberek több mint fele vár javulást. Az európai átlag 23%. A legpesszimistábbak az olaszok – ami talán nem meglepő azután, hogy milyen súlyos volt náluk a járvány -, mindössze 8%-uk számít pénzügyi jólléte jobbra fordulására. Érdekes, hogy a második legborúlátóbb ország az éllovas Észtország szomszédja, Lettország.

Mindezek eredőjeként nem meglepő, hogy sokkal kevesebbet tudunk megtakarítani. Az európai átlag 39%-hoz képest a magyarok 56%-a nyilatkozott így. Nálunk csak a lengyelek állnak e téren rosszabbul (64%).

Ebben a helyzetben komoly segítséget nyújthat a munkatársaknak a rugalmas bérkifizetés szolgáltatás, amit a Salarify nyújt. És nem lehet eléggé hangsúlyozni a munkáltatók felelősségét abban, hogy dolgozói gondoskodás csomagjuk részévé tegyék munkatársaik pénzügyi jóllétének fejlesztését.

webalkalmazás

Salarify a motorháztető alatt

A informatika iránt érdeklődő olvasóinknak most egy olyan blogbejegyzést hoztunk el, melyben bemutatjuk, mi történik a Salarify platform motorházfedele alatt.

A Salarify egy online platform, tehát az Interneten elérhető alkalmazás. Alapvetően két részre bontható, a felhasználói felületre és az ezt kiszolgáló háttéralkalmazásra.

A webalkalmazás

A felhasználói felületünk egy webalkalmazás, azaz egy webböngészőben elérhető oldal. Ennek programozását a Microsoft által fejlesztett Typescript programozási nyelvvel végeztük és a Facebook által gondozott React keretrendszert használtuk hozzá, melyben maga a Facebook is íródott. A React segítségével SPA-kat (Single Page Application) hozhatunk létre, melynek lényege, hogy az oldal egyszeri betöltése után nincs szükség oldal újratöltésre, a különböző menüpontok gyorsabban és interaktívabb módon jelennek meg a böngészőben.

A webalkalmazás kettős szerepet lát el, egy része a munkavállalónak szól, másik része pedig a munkáltató számára érhető el.

A munkavállaló a számára kialakított környezetben kezelheti a felhasználói profilját, tekintheti meg egyenlegét és kezdeményezheti fizetési előleg kifizetését. A kezdeményezett kifizetéseket megtekintheti visszamenőleg, valamint a még el nem utaltakat visszavonhatja.

A munkáltatói adminisztrátorok számára biztosított felület ad lehetőséget a szervezet beállításainak módosítására, felhasználók (munkavállalók), tranzakciók (bérelőlegek), csoportok és meghívók adminisztrálására, valamint jelentések, kimutatások letöltésére.

Háttéralkalmazásaink

A webalkalmazást szintén Typescript nyelven írt háttéralkalmazások szolgálják ki. A skálázhatóság érdekében a kor szellemének megfelelően, microservice architektúrát alkalmaztunk, mely azt jelenti, hogy a szolgáltatásokat több, különböző feladatkört ellátó program biztosítja, számszerint (jelenleg) nyolc. Az adattárolás relációs adatbázisban (MariaDB) valósul meg, melyben a személyes adatokat titkosítva tároljuk.

A nyolc program közül kiemelt szerepe van kettőnek. Ezek ERPIS és BIS névre hallgatnak. Az ERPIS vállalatirányítási rendszerek integrációját végzi. Erre az integrációra azért van szükségünk, mert a munkavállalók személyes adatait innen kérjük le a regisztráció során, ezen keresztül ellenőrizzük a munkaviszonyának meglétét a bérelőleg tranzakciók igénylésének idején, és ezen keresztül rögzítjük az vállalatirányítási rendszerbe a bérelőlegeket, hogy bérszámfejtés esetén a bérlapon megjelenjenek a Salarify-on keresztül lekért összegek. Így automatizáljuk a folyamatot a munkáltató részéről.

Emellett a BIS a banki integrációnkért felelős program, mely a munkáltató számlaszámáról a munkavállaló felé utalja a sikeres ellenőrzést követően a lekért összeget. Mindkét program moduláris felépítésű, azaz bármely vállalatirányítási rendszerhez és banki szolgáltatóhoz egy közös alapot adnak, ezáltal a Salarify egy új ügyfél bevezetése esetén, (amennyiben az általunk még nem integrált szolgáltatót használ), erre az alapra építkezve tudja a szükséges modult megvalósítani.

A fent tárgyalt két speciális program mellett külön szolgáltatás foglalkozik a munkáltatók, a felhasználók, a tranzakciók (bérelőlegek), a rendszeren belüli üzenetek kezelésével, a statisztikai információk és jelentések összeállításával, valamint a felhasználók elégedettségével foglalkozó interjúk kiszolgálásával.

Ezen szolgáltatásokat a háttéralkalmazások közötti kommunikációt megvalósító kulcsprogram, egy úgynevezett API Gateway köti össze. Az ő feladata a webalkalmazással, valamint a későbbi felhasználó felületeinkkel (például mobilalkalmazás) való kommunikáció.

Mindezt az infrastruktúrát a Google Cloud Platform futtatja, melyen belül a jelenleg legelőremutatóbb szoftver-közzétételi rendszert, a Kubernetes Engine-t használjuk, amely segítségével háttéralkalmazásaink és felhasználói felületünk is a terhelésnek megfelelően skálázhatóak.

Mobil platformok

A jövőbe tekintve, a webalkalmazás mellé szeretnénk az ügyfeleink részére mobilalkalmazást is biztosítani, melyet a tervek szerint úgyszintén Typescript nyelven, React Native technológiával fogunk megvalósítani. Ennek előnye, hogy egyszerre lesz elérhető iOS és Android operációs rendszert futtató telefonokon.