Blog

Munkahelyi egészségfejlesztés

Munkahelyi egészségfejlesztés: Az egészség döntés kérdése.

Az életmód orvoslás az orvostudomány egy egészen fiatal területe: a fókuszában az egészség megőrzése, a krónikus betegségek gyógyítása és progressziójának lassítása áll az egészséges életmód kialakítása segítségével. A Longevity Project-et Länger Jelenával alapító dr. Márky Ádám pedig az életmód orvoslás segítségével teszi lehetővé a haza vállalkozások számára a munkahelyi egészségfejlesztést. Ádám és Léna neve megkerülhetetlen, ha munkahelyi jóllétről van szó, így nagyon boldogok voltunk, amikor Ádám elvállalta, hogy megosztja velünk gondolatait munkahelyi egészségfejlesztés kapcsán a január 29-én tartott meetup-unkon.

Ádám orvos, 2018 óta az Amerikai Életmódorvostani Társaság szakvizsgázott tagja. A Longevity Project alapítójaként és orvosigazgatójaként a harvardi Culture of Health modell alapján vezet vállalati egészségprogramokat, mindfulness alapú változtatás-támogató programokat és pszichológiai rugalmasságot fejlesztő kurzusokat.

“Ön szerint miért kapott infarktust?”

Mielőtt elkötelezte magát az életmód orvoslás mellett, Ádám éveken keresztül dolgozott mentősként. A karrierje kezdetén figyelmes lett egy különleges német kutatásra. A kutatók az első infarktusukon átesett betegeket kérdezték arról, hogy szerintük mi az oka annak, hogy infarktust szenvedtek. A betegek túlnyomó többsége – a várakozásokkal ellentétben: dohányzás, étkezés, elégtelen testmozgás – első számú okként a túlzott stresszt jelölte meg.

Kézenfekvőnek tűnt Ádám számára, hogy maga is rendszeresen feltegye ugyanezt a kérdést: “Ön szerint miért kapott infarktust?” – az infarktussal kórházba szállított, stabilizált betegeknek. Hamar megértettük, hogy miért fordult a figyelme az életmód orvoslás felé, amikor elmesélte annak a férfi betegnek a történetét, aki a kérdésről ráismert Ádámra. Annak ellenére, hogy az első infarktusát követően időben hozzájutott hazai protokollnak megfelelő, teljes körű ellátáshoz és részt vett az előírt rehabilitációban is, mégsem sikerült megelőzni a második infarktusát. Érthető módon ez egy olyan szemléletalakító pillanat volt Ádám életében, ami után tudatosan kereste a lehetőségeket a megoldásra. Olyan lehetőségeket, melyekkel a hagyományos egészségügyi eszközöknél hatékonyabb módon tud segíteni a krónikus  betegségek kialakulásának megelőzésében.

Kulcsfontosságú területek

Az American College of Lifestyle Medicine (Amerikai Életmódorvostani Társaság) hat kulcsfontosságú életmódot befolyásoló területet határoz meg. E területekre fókuszálva jelentősen javulhat az életminőségünk és hatékonyan tehetünk a betegségek kialakulásának megelőzéséért. Ez a hat terület a

  • táplálkozás,
  • a rendszeres testmozgás,
  • a függőségek visszaszorítása,
  • a stressz csökkentése,
  • az alvás
  • és a társas kapcsolatok.

Ha sikerül ezeken a területeken változást elérni, úgy jelentősen csökkenthető az egészségügyi ellátórendszerre, azon keresztül pedig a társadalom egészére nehezedő teher.
Amikor a prevencióról és az életmód orvoslásról beszélünk Magyarországon, akkor megkerülhetetlen téma az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége mellett az öregedő társadalom. Ez utóbbi általános egészségi állapota tovább súlyosbítja az egyébként is forráshiánnyal küzdő alap- és szakellátó intézményeket. Az orvoshiány, a gazdasági elvándorlás és a sokszor hatékonytalan ellátás által előállt helyzet hamarosan érezteti a hatását a munkáltatók oldalán is. A kieső, rosszul vagy későn ellátott állomány termelékenységét közvetlenül és pénzügyileg is befolyásolja, ha a krónikus betegségek megelőzésére helyezzük a hangsúlyt. Fontos, hogy közösen igyekezzünk tenni azért, hogy tovább és jobb egészségben éljünk.

Ahogy Ádám mondja: az egészség nem szerencse, hanem döntés kérdése.

A nehézségekből ugyanakkor van kiút, és ahogy Ádámot hallgatjuk, joggal kezdjük azt érezni, hogy ez a megoldás kézzelfogható közelben van. A munkahelyi egészségfejlesztés segítségével a munkáltatók olyan környezetet teremthetnek, amelyben a munkavállalók fizikai és mentális jólléte érdemben javulhat.

Pénzügyi jóllét

Pénzügyi jóllét: a munkavállalói wellbeing új szintje

Az utóbbi években az employee wellbeing fogalma szinte állandóan jelen van a HR eseményeken és a munkahelyi mindennapokban is. Elkezdődtek a lépésszámlálós kihívások, kondi bérlet kedvezmények és a többi, mindenki számára egységes programok, melyek célja a dolgozók mozgásba hozása, és biometrikus mutatóik javítása. Azóta azonban hosszú utat tettünk meg ezen a területen: Jelenleg a hangsúly a munkavállalók átfogó jóllétére irányul – nemcsak a fizikai egészség kezelésére és javítására, hanem az érzelmi, mentális, és a pénzügyi jóllét dimenzióira is. A stressz, a munkahelyi kiégés és a pénzügyi aggályok ugyanolyan károsak lehetnek az egészségre, mint a mozgáshiány vagy az elhízás.

Január 29-én rendezett meetupunkon ezeket a területeket jártuk körbe, a különböző területek szakértőinek tolmácsolásában. Mai blog posztunkban a legfontosabb tanulságokat gyűjtöttük össze számodra a pénzügyi jóllétről, mint a munkavállalói wellbeing program újonnan megjelent eleméről.

A wellbeing programod legújabb kötelező eleme: pénzügyi jóllét

“A pénzügyi jóllét  felé vezető út a munkahelyen kezdődik. Az emberek a munkáltatóikra többként tekintenek, mint csupán a fizetésük forrására. Sok helyzetben inkább úgy tekintenek rájuk,  mint egy megbízható információforrásra és iránymutatóra.”

Catherine Golladay, a Schwab nyugdíjazási szolgáltatások elnöke.

Pénzügyi döntéseink hatással vannak személyes teljesítményünkre: megtakarítási képességünkre, a váratlan kiadásokra való felkészülés képességére, de arra is, hogy mennyire vagyunk jelen a munkában. 
A pénzügyi tudatosság legalapvetőbb szintje ott kezdődik, hogy az egyén képes kontrollálni a pénzügyeit, érti az alapvető fogalmakat és céljait, illetve ezek eléréséhez ismeri a szükséges lépéseket. Ha a munkáltató tud ebben támogatást nyújtani, akkor az valódi előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. A pénzügyileg egészségesebb munkavállaló kisebb eséllyel néz új munkahely után.

Miért nem elég a béremelés? 

Egy munkavállaló esetében a pénzügyi jóllét nem feltétlen függ attól, hogy mennyit keres. A fizetésen kívül olyan faktorok is hatással vannak a pénzügyi jóllétre, mint az adósságok, pénzgazdálkodási tudás, megtakarítások, rövid és hosszú távú kiadások tervezhetősége és a növekvő lakhatási költségek.

Mi több, a dolgozók generációktól függetlenül szeretnének segítséget kapni pénzügyeikhez. A 38 év alattiak majdnem 80%-a szeretne professzionális segítséget kapni pénzügyei tervezéséhez. Ez a szám az idősebb generációnál is megközelíti a 70%-ot. A nyugdíjjal kapcsolatos segítség esetén hasonlóak az eredmények, a fiatal generáció 74%-a, az idősebb generáció 60-65%-a venne igénybe ilyenfajta támogatást. A megtakarítás és a hitel menedzselési segítségnyújtást a munkavállalók generációtól függetlenül 30%-a találja hasznosnak.

A kritikus komponens: tervezés

Amint a munkavállalók leírják a havi költségeiket, megtakarítási céljaikat, és stratégiájukat arról, hogy hogyan fogják ezeket menedzselni, segíthet nekik elindulni a megfelelő irányba. Azok az emberek, akiknek van írott pénzügyi terve, gyakran jobbak megtakarítási és befektetési mutatókban, és stabilabbnak érzik pénzügyeiket, mint azok, akik nem terveznek. A tervezők 78%-a időben fizeti a számlákat és megtakarít minden hónapban. Ez a nem tervezők esetén csak 38%. A tudatosabb csoport átlagosan háromszor annyi megtakarítással rendelkezik, mint kevésbé tudatos társaik, és kétszer annyira érzik magukat pénzügyileg stabilnak.

Gyakori eset, hogy egy munkavállaló azért nem érzi szükségét a tervezésnek, mert úgy gondolja, hogy nincs elég pénze ahhoz, hogy megérje ezzel foglalkozni. Az igazság azonban az, hogy egyáltalán nem számít, hogy hol jár az egyén a pénzügyi egészség felé vezető úton, a tervezés alapvető szükséglet az előrelépéshez már a kezdetekben is. A munkahelyi pénzügyi jóllét támogatás segíthet megtenni az első lépést, és hozzáférést kapni a szükséges eszközökhöz.  

A hatékony megvalósítás kulcsa:  cselekvésorientált megközelítés

Az emberi viselkedés megváltoztatása nem egyszerű feladat. Ez különösen igaz, amikor pénzügyi jóllétükről beszélünk. Nagy eltérés lehet aközött, amit az emberek akarnak, és amit valójában tesznek érte. A viselkedés közgazdaságtanon keresztül – ami egy átfedés a pszichológia, neurológia és közgazdaságtan között – sokat tanultunk az elképzelések és a valódi tettek közötti eltérésről.

Milyen akadályokkal érdemes már előre számolnod?

  1. Az emberek hajlamosak a legegyszerűbb lehetőséget választani, ami sokszor azt jelenti, hogy semmit. Ezt azzal tudjuk a javunkra fordítani, hogy a jó választást tesszük a legegyszerűbbé. Ha eltüntetjük az extra lépéseket, a megfelelő viselkedés fele terelhetjük az embereket.
  2. Döntési paralízis: Amikor túl sok lehetősége van az egyénnek, hogy válasszon, sokszor hajlamosak szimplán nem dönteni. Ezt azzal tudjuk segíteni, hogy kevesebb lehetőséget adunk nekik, amiből válaszhatnak, így valószínűbb, hogy végül valóban választanak is.
  3. A döntési fáradtság: Minél több döntést hoz egy munkavállaló, annál kevésbé valószínű, hogy a jókat hozza meg. Amennyiben a legfontosabb döntéseket prezentáljuk először, valószínűbben kapunk rájuk pozitív válaszokat. 

Az edukáció nem elég, hogy a pénzügyi jóllét fele mozdítsuk munkavállalóinkat.

Érdemes fejben tartani, hogy a pénzügyi edukáció alapvető, azonban a legtöbb esetben ezt nem követi valódi cselekvés. Lehet, hogy szimplán nem tudják, hogy mit csináljanak a kapott anyaggal, vagy pszichológiai gátakat emelnek a cselekvés ellen. Így nem feltételezhetjük azt az edukáció ellenére sem, hogy a megfelelő gyakorlatot követik munkavállalóink. Egy friss Cerulli kimutatás megmutatja, hogy a pénzügyi wellbeing sikere attól függ, hogy mennyire tudjuk munkavállalóinkat a cselekvés irányába terelni. Ezeknek a változásoknak nem kell monumentálisnak lennie a dolgozók szemszögéből. Például egy linket tartalmazó email, amivel elérhetnek egy általatok biztosított pénzügyi eszközt, segíthet nekik hamarabb meghozni a megfelelő döntést. 

Te is úgy érzed, hogy a dolgozók pénzügyi jóllétével ideje stratégiai szinten is foglalkozni?  Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan is vágj bele egy pénzügyi wellbeing program kialakításába, hiszen ez egy igen új terület a HR szakmában. Mi már összegyűjtöttük, hogy milyen lépéseken érdemes végigmenned ahhoz, hogy egy a dolgozókra valódi hatást gyakorló programot hozz létre! Ezeket a lépéseket a következő blogposztunkban el is hozunk Neked.

Munkavállalók pénzügyi helyzete 1. rész

Hogyan segíthetnek a munkáltatók a béremelésen kívül?

A Cafeteria rendszer átszabása kihívás elé állítja a cégeket, hiszen a béren kívüli sokszínű juttatáscsomag meggyőző érv a cég mellett a már meglévő és potenciális munkavállalók számára. A Salarify, mint Cafeteria elem kiváló diverzifikáció lehet. 300 fős populációval felmérést készítettünk a magyar alkalmazottak körében, amelynek eredménye alapján megmutatjuk, hogyan hat a stressz, a pénzhiány a teljesítésre, hogy tudnak a vállalatok még jobban hozzájárulni termelékenységükhöz illetve a dolgozóik jólétéhez.

A magyar átlagkereset még mindig a sereghajtók között van Európai Uniós szinten, a pénzügyi stresszt, ami hónap végére erősödik, a munkavállalóknak a munkáltatókkal közösen kell csökkenteni. Jó hír, hogy az emberek egyre erősebbnek érzik cégük támogatását.

Az alábbi ábra a havonta folyósító cégek alkalmazottainak pénzhiányát méri nettó átlagkeresetük és nemük alapján.

1. ábra

Nem meglepő tény, hogy ahogyan nő a nettó kereset, úgy a pénzügyi biztonságérzet is lineárisan nő vele együtt ahogy a 1-es tábla is megutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a fizetés növekedésével a nők biztosabbnak érzik likviditásukat. Magyarázata lehet, hogy a nők hatékonyabban takarékoskodnak fizetésükkel, igy hóvégi számlabefizetés kevesebb gondot okoz .[1]Magyar nettó átlagkereset a 200–250.000-es intervallumban található, itt is jóval több, mint a megkérdezettek fele érzi a pénzszűkét, amelyet kék színnel demonstráltunk.[2]Sajnos a fizetésbeli különbségek a nemek között még mindig jól látszódnak, ahogyan a 2. ábra is kiemeli. 350.000 forint fölött a nők nem egészen 10%-a keres, míg majdnem háromszor annyi férfi éri el ezt a szintet.

2. ábra

A 3-as ábrán minden egyes rubrikában az első sor arra ad választ, hogy a pénzügyi stressz, pénzhiány hatással van-e a munka minõségére. A második sorban arra voltunk kiváncsiak, hogy vajon kapnak-e támogatást cégüktől a stressz enyhítésére. A harmadik sor a százalékos arányt mutatja, a negyedik a béren kívüli juttatás meglétére kérdezett rá. A jobb oldali vajszínű két rubrika kiemelt jelentőséggel bír, a kitöltők negyede, habár stresszel küzdd, nem kapnak támogatást cégüktől. Közülük kevesebben elégédetlenkednek akik kapnak béren kívüli juttatást (10.9%). A cafeteria rendszert érintő nagyfokú változások (csak egyetlen egy elem marad kedvező adózású [3]) miatt a munkáltatóknak diverzifikálniuk kell a juttatásaikat. A Salarify nagyszerű lehetőség a cégek versenyképességének megtartásához és hozzájárulnak ahhoz is, hogy az alkalmazottak anyagi stresszfaktorát csökkentsék. Meg kell említeni, hogy nagy arányban vannak azok is, akik megfelelőnek érzik cégük támogatását.

3.ábra

A következő részben kitérünk a munkavállalók digitális pénzügyi termékekhez való hozzáállására és arra, hogyan javíthatjuk a munkahelyi morált és csökkenthetjük a pénzügyi stressz mértékét.